<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

  
      Nyomtatható változat       Szólj hozzá ehhez a cikkhez!


Az eltévedt időszámítás elméleteCimkék :
 

IV. Az Úr időszámítása és a fantomkor


Eltévedt időszámítás

  Az időszámítás elterjedéséről és a fantomkor keletkezéséről lesz szó a következőkben. Az időszámítás a magyarok bejövetele előtt is bekerülhetett a Kárpát-medencébe, a népvándorlások egyik hullámával. A korábbi bekerülés időpontja szélesebb körű elterjedését nem befolyásolta, mivel azt nem a Kárpát-medencei ismertsége indította el, hanem egy jól használható időszámítás hiánya. Ez a hiány a római időszámítás megszűnésével keletkezett. A fantomkornak pedig elkerülhetetlenül létre kellett jönnie nevének a félreértése miatt.

 

Az új időszámítás megjelenése a Kárpát-medencében

 

  Az időszámítás egy korábbi beérkezése a hunokhoz (avarokhoz) kapcsolható. A hunok Kárpát-medencei életének részleteiről Priszkosz rétortól tudjuk azt az elfogadott, kevés információt, amit ismerünk. Ennek ellenére már Attila hunjai is behozhatták ide, mivel a megszűnt pártus birodalom időszámítása tovább élt a lovasnomád rokonnépek között. A korai időszakokban csak egy szűk népesség körében lehetett ismert. Ez a körülmény megmagyarázná a Kárpát-medencei ősforrásokban szereplő viszonylag pontos évszámokat.  Attila halálának (hunok bejöveteléhez) kötött dátumát, és a magyarok bejövetelének különböző időpontjait.

 

A pártus időszámítás elterjedésének lehetséges útvonala

 

    A feltételezhető útvonal első állomása a lovasnomád népesség lakta egykori Szkítia területe, a szittya népek országa. Innen a Kárpát-medencébe vezetett az útja. István 1000. évi megkoronázása után a Kárpát-medencében ugyan eltörlik a régi kultúrával együtt, de a keresztény területeken tovább él, mint Jézus születése szerinti éra, és a XI –XII századra elterjed egész Európában. Az elterjedés folyamatát könnyebb megérteni, ha a magyarság megjelenéséhez van kötve, akik a Kárpát-medence és környezetének diplomáciai kapcsolataiban, állapotában egy erőteljes változást hoztak létre.

 

Festi körkép részlete Árpád fejedelemről

 

   A IX század végén megérkeznek a Kárpát-medencébe a magyarok, Árpád vezetésével. Elfoglalnak, nyilaznak, kalandoznak és a kor hatalmainak kénytelen-kelletlen, el kell fogadniuk őket, mivel legyőzni nem tudják a félelmetes haderővel bíró népet. A diplomáciai kapcsolatok során követek és dokumentumok jönnek-mennek az országok, királyságok között. Az iratokban és a beszélt nyelvben megjelenik a pártusok időszámításának neve, amit következetesen a rovásírásos ligatúrából az Uru / Uralkodó / Úr latin megfelelőjének, Anno Domini alakban fordítanak, a valóságnak talán jobban megfelelő / uruszág / uradalom / ország helyett (Anno Regnum). A ligatúrának alakja és jelentése, az eltelt évszázadok során a megszokottság miatt átalakulhatott.

   Beazonosítani nem tudják, mivel minden ismert időszámítástól különbözik, és szinkronizálják, azaz rögzítik egyidejűségét a többi időszámítás dátumaival.

  Ha a keresztény világban valaki azt hallja, hogy Úr, automatikusan az Úristenre és Jézus Krisztusra fog gondolni, ezért a neve miatt Krisztus születésétől számolt éveknek vélték, és lassan elterjedt, mint az Úr időszámítása.

     A kor uralkodói időszámításában az évek kiszámolása, nyilvántartása rendkívül nehézkes feladatot rótt az emberekre. Nem volt egyszerű megmondani, hogy egy király uralkodásának 6. évétől, egy másik király uralkodásának 4. évéig hány év telt el. Tudni kellett, hogy az első hány évig uralkodott, és volt-e köztük más uralkodó. Ráadásul az utolsó és az első évük ugyanaz az év volt, amit rendszerint úgy oldottak meg, hogy az utolsó évet a meghalt uralkodóhoz rendelték és az új uralkodónak ezt az évét „az uralkodása kezdetén” jelzővel látták el. A rá következő év volt az új király első éve. De nem mindig voltak ilyen következetesek.[32]

   Ilyen helyzetben a kor emberei a mindennapi életben az évek, a dátumok kezelésének praktikus megoldását látták benne, az évek száma is megjegyezhetőbb a bizánci éra négy jegyből álló számaitól, és a neve is rokonszenves volt a keresztény kultúrkörben.

   Felmerül a kérdés, hogy miért fogadták volna el a kor keresztény államalakulatai a pogányság időszámítását. A válasz, hogy csak a korabeli Róma szerint voltak pogányok. Ekkor még a keresztény Bizánc is pogánynak számított., és csak a török hódítás után enyhült a viszony köztük. A „pogány” magyarok is Jézus-hitűek voltak, és többféle keleti keresztény vallás is elterjedt volt körükben. A manicheizmus nyoma például még a római kereszténység felvétele után is sokáig fellelhető volt a Kárpát-medencében. Így szinte természetes volt, hogy a „pogányul keresztény” magyarsággal kapcsolatba került népek az időszámítást Krisztus születésétől számolt éveknek vélték.

     Korábban már utaltam a Kézai-krónika a magyarok bejövetelének évszámára, amit a szerző nem az Úr évének, hanem Jézus Krisztus születésének 872. évének ír. Az István előtti időkből származó ősforrásokban az évszámhoz tartozó ligatúra vagy olvashatatlan volt, vagy teljes egészében hiányzott, és a másoló automatikusan azzal a bevezetéssel helyettesítette, amilyen időszámításnak vélte az évszámot, vagyis Jézus Krisztus születésével.

    Valószínűsítem, hogy a bevezetés egy idő után csak Róma közvetítésével terjed. István uralkodása alatt és után a magyarság rovásírásos kultúráját betiltották, és még a nyomait is igyekeztek eltüntetni. Az akkor lemásolt és megtartott forrásokból merítenek később a magyar krónikások. A betiltás miatt jelenik meg Kézai anyagában 1000 után az uralkodói időszámítás, és csak a XIII. század közepén tér vissza a 1241. évi tatárjárással. Kálti Márk Képes Krónikájában, aminek eredetije úgy 80-100 évvel Kézai munkája után készül, már az István utáni éveket is átírják a Krisztus utáni időszámításba.

 

A dátumozás megváltozása azt mutatja, hogy miután az arszakida - pártus időszámítás ismertté vált Európában, a Kárpát-medencében István után a pogánynak titulált kultúrával együtt eltörlik, majd Rómából tér vissza oda, mint Krisztus születése szerinti időszámítás.

 

   Az egész folyamat lassan zajlik, több generáción át, száz-kétszáz év alatt. Az eredete elfelejtődik, ha egyáltalán volt erről valamilyen információ. Néhány műveltebb ember talán észrevett valamit, de a valódi krisztusi éra itt jóformán teljesen ismeretlen, és ha tudtak is volna tenni valamit, nem biztos, hogy akartak. Nem gondoltak arra, hogy egyeduralkodóvá válik. Úgy vélhették, egy lesz a sok közül.

 

 

A fantom évek keletkezése

 

    Elterjedése után, a XII-XIV. században kezdték vizsgálni a római időszámítás és az új időskála kapcsolatát. Jézus Krisztus pontos korát tisztázták a Bibliában található adatok segítségével a római időszámításban, és Krisztus születésének évét Augustus uralkodásának 30. évéhez kötötték. Ma már ismert, hogy ez sem pontos, mivel Heródes i.e. 4-ben halt meg.[33] Jézusnak pedig még előtte kellett megszületnie.

    Az evangéliumi források már tárgyalt ellentmondásai miatt a 30. évre tették az 1. évszámot. De ez az arszakida időszámítás 1. éve volt, és nem Jézus születésétől számolt 1. év! A teljes római kort, és az ahhoz kapcsolódó valamennyi kronológiai eseményt 247 évvel korábbra helyezték.

    Talán előkerült Dionysius anyaga is, és összekapcsolták a kettőt, de nem vették észre, hogy ez két időszámítás. Mivel Justinianus császár 537-ben egy rendelettel eltörölte a már csak nevében létező konzuli hivatalt, ami az eponim rendszerű római naptár alapja volt, az megszakadt. A későbbi, a 600 utáni évszámokat így nem tudták a római korszakhoz rendelni és visszadátumozni, azok ottmaradtak a 900-as években. Így került be 600-900 közé egy 247 évnyi fantomkor az időszámításunkba. A sötét középkor azért kezdődik Justinianus kora után (560), mivel ő még szervesen kapcsolódik a létező konzuli listák által a római korhoz, míg az őt követők maradtak a 800-as 900-as években.

    Az alább látható ábra felső részében a két időskála valós, helyes elrendezését találják. Alatta a jelenlegi, hibás összeillesztésű időskálánk, ahol jól látható a három különböző rész, a hátracsúsztatott római kor, az átmeneti fantoméveket tartalmazó kor, és a jelenleg is helyen lévő skála, kb. a 900-as évektől.

 

 

 

 

  Az elkövetett hiba különleges érdekessége:

A hátracsúsztatás műveletével a fantomévek minden olyan létező időszámításba belekerültek, amelyekkel, ha áttételesen is, a pártusok időszámítását szinkronizálták a római kor visszatekintő keltezését megelőzően.

    Azok az időszámítások maradtak tisztán, amiket nem, vagy később szinkronizáltak a pártusok időszámításával. Szinte biztos, hogy ilyen a mohamedánok időszámítása is. Az iszlám a honfoglalás idejében 270-280 éves volt, időszámításukat valószínűleg szűk körben tartották számon, és csak a hívők használták. Nem kapcsolták össze más időszámításokkal.

    Kérdés, hogy egyúttal történt-e egyfajta összecsúszás az előző korokkal. A rómaiak kora egyéb, megelőző korban történt eseménnyel kronológiailag azonos korszakba kerülhetett. Olyanokkal, amelyeket a modern korban csillagászati jelenségek alapján már pontosan beillesztettek az időskálába.

Az alábbi ábra bal oldalán a helyesen egymás mellé helyezett időskálák láthatóak, a jobb oldalon pedig hibás elhelyezéssel, benne a fantomkor sötétebb színű sávja. Az ábra 100-as léptékű skálái csak a fantomkor létrejöttének szemléltető bemutatásához készültek.

 

A különböző időskálák egymás mellett

 

  

A naptárreform korának eseményei

   A 247 évvel lejjebb csúszott római kor végén történt események a jelenlegi időszámítás 500-as éveinek közepére kerültek.
   Ugyanakkor a római időszámításhoz már nem csatolható események ott maradtak a 800-as években.    A Krisztus születése szerinti első év hipotetikusan, utólag lett megállapítva, ugyanúgy, mint Bizánc vagy a zsidóság VIII. századtól használatba vett „a világ teremtésétől” számolt időszámításainak első évei. Egyik időszámításnak sem volt egy valós kezdőponthoz kötődő múltja, így mindegyik védtelen a római korszak hibás hátra-csúsztatásával létrejövő fantom korszakkal szemben.

 

 

A szökőévek találkozása

 

 

    A félreértésből adódó elterjedés során a szökőév nem találkozott a római időszámítás szökőévével. A Krisztus utáni időszámítás kezdőpontját a római időszámítás időskáláján utólag keresték meg, és valószínűleg azért tették oda, hogy illeszkedjen az AUC. 761-es szökőév a már használatban levő Úr születése szerinti időszámítás nyolcadik évével. Csak az időszámítást vették át, naptárként továbbra is a Julián-naptár maradt használatban.

  A baloldali ábrán láthatóak az egymás mellé helyezett római és a pártus időszámítás időskálái. A skálákon megtalálhatóak a Julius Caesar naptárreformját követő évek legfontosabb eseményei.

   Az AUC. 709 utáni első tizenkét szökőévet tévedésből háromévenként tették be a naptárba, ezért Augusztus császár, hogy kiigazítsa a naptárt, előbb az ezután következő három szökőévet (749-ben, 753-ban és 757-ben) töröltette a naptárból. Majd a város születése utáni 761. évet adta meg első helyesen megtartott szökőévnek, és elrendelte hogy a továbbiakban négyévenként legyen szökőév. Feltételezhető, hogy a római időszámítás megszakadása után a szökőéveket pontosan követték az uralkodói időszámításban, de valószínűbb, hogy az indictio-ciklusokban tartották nyilván.

    A római naptár 761-es szökőéve és a mai időskála szökőévei között viszont egy év különbség van. Az AUC. 761-es évével a mai időszámításunk 255. éve találkozik. Ez pedig nem osztható néggyel, mint mai szökőévek számai. Itt 256-al kellene találkoznia.

  A forrásokban nincs szó arról, hogy valahol is igazítottak volna úgy, hogy néggyel osztható évek legyenek a szökőévek. A hibásan összeillesztett keresztény éránál ezt véletlen de szerencsés találkozásnak tételezték fel.

   Valamikor az új időszámítás elterjedésekor át kellett kerülnie a következő néggyel osztható évhez. Az átkerülés oka pedig a időszámítások különböző évkezdetei.

   A következő oldali ábrán a Julián-naptár bevezetésének római naptár szerinti évei vannak (708-tól), alatta pedig az arszakida időskála évszámai. Jól láthatóak a különböző évkezdetek átfedései.

 

 

A római és az arszakida időskála szökőéveinek átfedése

 

 

I. feltevés:

A pártusok naptárában az év tavasztól tavaszig tartott, így például, az  AUC. 709-es év érintkezik a 203-as és a 204-as évvel. A Julián-naptárra átállás során úgy dönthettek, hogy a szökőév a nagyobb rész évében lesz. Így a szökőév egy évet előrecsúszott a január 1-i évhez képest, ami után minden szökőév száma néggyel lett osztható.

II. feltevés:

Ugyanez történhetett, ha az uralkodói évekkel összekötött indictio-ciklusokból vagy a bizánci időszámításból örökítették át a szökőévet.

 

 

A helyes(nek vélt) időskálák évszámai

 

    Egyes források tényként közlik[63], hogy AUC 709-es év január 1-én újhold volt. Megtalálható Úr. 203. január elsején. (A kép lent.) Egy fontos ellenérv kiütése a „kitalált középkor” elméletét cáfolni igyekvők kezéből.

 

A 203. január 1-i újhold képe

 

 

   A következő oldali ábrán található három időskála, a ma használatos arszakida időskála, felette a pontos helyére került, de soha be nem vezetett krisztusi éra idővonala, és a kép alján a római időszámítás skálája. Az ábrán a mai kor évei „Úr”, vagyÚr e.alakban, a római AUC rövidítéssel, a krisztusi éra pedig ie., vagy iu. rövidítésekkel vannak jelölve, attól függően mikor történt.

   A skálák feletti részen látható néhány fontosabb éra, és időszámítással kapcsolatba hozható történelmi személy életének idősávja. A skálák sávja között pedig néhány kiválasztott személy és esemény időpontjai láthatóak, jelölve különböző skálák évszámai. Néhány évszám jelölővonala feljön a valódi krisztusi érához, de a Mohamed futása és magyarok bejövetele nem. Magyarázata az, hogy ezek évszámai mindkét időszámításban ugyanazok. A magyarok évszámai a saját, a jelenlegi időszámítás szerint is 872-895 közé esnek. A mohamedán időszámításba pedig nem került bele a fantomkor. Maradt 622-n, de még bőven benne van a római korban..     

 

 

  

A csillagászati programok Úr 203. évében március 21-én 22.45-re teszik a napéjegyenlőség időpontját. (Lásd a következő ábrát)

 

 

   A tavaszi napéjegyenlőség időpontja Gergely pápa tíz napos módosításával valóban a források által jelzett helyére kerül. A két naptárreform megfelelő időbeli távolságra van, és a kitalált középkor egyik alapproblémája ezzel megoldódott.

    A 188 és 223 közötti években március 21-én következett be a napéjegyenlőség. [34] Illetve következett volna, de mint tudjuk, az Úr 202-es éve, másképpen az AUC 708. esztendeje a régi római köztársasági naptár utolsó éve, ami 445 napos volt - a beszúrt 90 nap miatt. Innen visszafelé a római forrásokban leírt természeti jelenségek beazonosítása számítógépes programok segítségével kisebb nehézségekbe fog ütközni, mivel nem fog egyezni a jelzett és a számított dátum.

    A Julián-naptár bevezetése (Úr 203) és a niceai zsinat (Úr 572) között, 572-202=370 év telt el, ami igazolja a három napos csúszást.      

    A szűrendő kort Justinianus halálától, 812-től (isz. 560-tól) feltételezem. A fantoméveket tartalmazó korban a valós és az esetleges fiktív történelem összekeveredett, és azért ajánlatos egy szélesebb idősávot megvizsgálni. Az Úr 812-ig csak a meglévő évszámokhoz kell hozzáadni 247-et.  Az indictio ciklusok számítása is változik, hiszen a Diocletianus által elrendelt isz. 312-es kezdő dátuma Úr 559 lesz. Az i.e. 3-i induló dátum pedig Úr 244. éve lesz.

  

 

A fantomkor kérdéses elemei

 

 

   Valószínűleg helytállóak Heribert Illig fantomkorral kapcsolatos megállapításai, kutatásai, amelyben az egyes események anakronizmusát illetve a forráshiányát részletezi.

  A kronológia 812-ig Justinianus császár haláláig rendben van, a magyarok bejövetelétől számolva szintén rendben van. A kettő között pedig még kilencven év sincs. Véleményem szerint - a hamisítványok anyagát kivéve - minden esemény és személy valós, csak a jelentősége, a korban játszott szerepe vagy helye fog megváltozni. Nagyon jó példa rá az avar Baján vezér léte vagy nem léte. Illig szerint törlendő. De lehet, hogy valóságos személy volt. Magyarul Baja lehetett a neve, és a mai Magyarországon van egy Baja nevű város, és a Baja családnév gyakori a magyar kultúrkörben. Az is lehet, hogy ennek ellenére ezeknek a „Bajáknak” valójában semmi közük egymáshoz.

   Az események megítélésében csak a mindennapi élet józan gondolkodását kell követni. Például, Nagy Károly téli hadjáratai az Alpokon keresztül igencsak meseszerűen hat. Kétszer is átjött, csak egy-két embert veszített, vagy egyet sem, miközben minden ellenségét levágta. Pál Gábor művészettörténész a kitalált középkorról szóló előadásában figurázza ki a történetírás ezen abszurd eseményét. Abban a korban egy sereg még nyáron is veszteséggel számolt a hágókon történő átkelés során. Hannibál serege kb. 10-15 százalékos veszteséget szenvedett az ember és állatállományban. Télen pedig meg sem próbáltak átkelni, ez még a mai korban, kiépített utak mellett is nehétségekbe ütközik olykor.

    Talán átjöhetett az utak nélküli téli Alpokon, kb. 30-50 emberrel, helyi vezetővel, de nem sereggel. Egy-két kisebb falut lemészárolt, és embert se veszített a védtelen lakosság ellen. Visszament a rablott holmival, majd átment egy másik hágón, ahol megtette ugyanezt. Viszont az ilyeneket, ha a helyi földesúr, (a regnáló hatalom) elfogta, kérdés nélkül felkötötte őket mind egy szálig. Haramiavezérnek, rablólovagnak vagy valami hasonlónak nevezték őket és tele volt velük a kora középkor.

   Lehet, hogy az ilyenek miatt alakult ki a lovagkor eszméje, csak ők voltak az ellenpéldák.

   Ha az időben minden ide rendelt történelmi esemény megtörtént, akkor az események időtartamát húzhatták szét, vagy egyidejű történéseket dátumoztak egymás utánra. Az is megeshet, hogy egyik-másik esemény több időpontban szerepel. Az alább látható két ábrán sötét sávokkal jeleztem az eseményeket. Az egyes sávokhoz nincs rendelve konkrét történelmi esemény, kizárólag a statisztikai személtetéshez készültek. Jól látható a két eseményben gazdag rész között a forrásszegény, fiktív éveket tartalmazó időszak.

 

 

 

   Itt szokatlanul kevés írott és régészeti emléket találtak. A meglévő dokumentumok óriási hányadáról pedig bebizonyosodott hogy hamisítvány. Ezek után a maradékban sem lehet teljesen megbízni.

   A következő ábrán el lettek távolítva a fiktív évek, úgy, hogy a 350 évnyi fantomkor össze lett nyomva, körülbelül 100 éves időtartamba.

 

 

 

 

 

 

    Jól látható, így már elfogadható az események eloszlása, és megszűnik az úgynevezett forráshiány. Száz évre a meglévő dokumentum és régészeti lelet elfogadható mennyiségű háttéranyagot biztosít. Feltételezem, hogy lesz olyan esemény is, amelyiket törölni kell, például Nagy Károly hadjáratai a téli Alpokon keresztül valószínűleg a mesék, mondák világába mennek át, de zömében csak át kell őket helyezni az időskálán.

 

Jegyzetek:

 

[32] Hahn István: Naptári rendszerek és időszámítás 101. oldal

 

[33] Josephus Flavius: A zsidók története XVII.6.5. Révay József fordítása

 

[34] Hunnivári Zoltán: Hungár naptár

 

[63] Székely I: Krisztus születésének éve, és a keresztény időszámítás. Bp, 1922 SzIT p 182.

Szekeres Sándor


  
    Nyomtatható változat   Szólj hozzá ehhez a cikkhez!

Szerk:webmester
Idő:2010.06.03.
Olv.:2325
Cimkék:

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 

Mottó:

A tévedés be nem ismerése egyenlő a megoldástól való elfordulással.
Az idő olyan, mint víz, előbb-utóbb a felszínre dobja, ami nem oda való.

(Nemtom)

 
 STATISZTIKA
 VENDÉGKÖNYV
 LEXIKON
 ONLINE KÖNYVRENDELÉS
 FOTÓALBUMOK
 ELÉRÉSEK

Keresés honlapon




Felhasználónév:

Jelszó:

 

Ma érvényes évszámok


Jelenlegi:2018
Etióp:2010
Kopt:1734
Iszlám:1439
Perzsa:1397
Zsidó:5778
Indiai:1940
Bizánci:7526
Örmény:1466

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
 

Eltévedt évszámok


Jézus születésétől számolt
TévesHelyes
20251778
Arszakida éra
TévesHelyes
22652018
Szeleukida éra
TévesHelyes
23292082
Róma alapításának érája
TévesHelyes
27712524
Nabú-nászir-éra
TévesHelyes
27652518
Olimpiai éra
TévesHelyes
698 ol. 2 év633 ol. 2 év

Az évszámok a számítógép dátumbeállításához igazodnak.
 
 
Ugrás_a_cikk_oldalára

 

Unsoft.hu


Levél a webmesternek

 
  GONDOLGOK
  ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS új
  ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS régi
  források
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Elektro-Tec, Gyöngyös
  Ősmagyar nyelvek
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Meglátások
  Boricsev Oleg
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  A gyöngyösi Ringsted utca oldala
  Évelő növények, évelő virágok
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Szekeres Sándor: Egyszerű játékok a sakktáblán
  Szkíta Főnix
  The Scythian Phoenix
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Chess Quotes
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTION

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY